Kölcsey-emlékmű

„Halmánál nincs kőszobor, még csak fejfa sincs, melyre neve volna föl­ írva: de nincs is rá szükség, mert az odalépő vándornak szívdobogása megmond­ja, ki van ott eltemetve.”

– írta szomorúan Petőfi Sándor miután 1847-ben felkereste Kölcsey sírját. Mégis elképzelhetetlennek tartom, hogy a nagy megbecsülésnek és tiszteletnek örvendő költőnek ne állítottak volna sírjelet emlékül. A költő 1815 óta Szatmárcsekén közös házban lakott testvérével, Kölcsey Ádámmal és annak feleségével Szuhányi Josephinnel és fiával, Kálmánnal. Mikor öccse 1827-ben hirtelen elhunyt  Kölcsey egyedül maradt testvére özvegyével és 3 éves gyermekkel. Tizenegy évvel később, amikor 1838-ban Kölcsey szintén néhány nap leforgása alatt váratlanul meghalt, egyértelmű volt, hogy az Ádám számára épített sírboltba helyezzék öröknyugalomra. Megeshet, hogy a Kölcsey testvérek sírjára emléktáblát helyeztek, miként a falu másik nemesi családjának, a Kendék kriptáján található. Az ősi nemesi család sírhelye a mainapig kissebb dombként magasodik a díszkőből készült síremlékek fölé a katolikus temetőben.

kende-kripta

A Kende kripta a katolikus temetőben

       Ismervén a fejfák sorsát, miszerint néhány nyári hónap alatt könnyen benövi a vadnövényzet és a téli hónapok havazásai annyira megáztatják a talapzatot, hogy az gyorsan korhadásnak indul előfordulhatott az is, hogy amikor Petőfi Szatmárcsekén járt Kölcsey fejfája kidőlt és dús bokrok, borostyán fedte. Persze több szakirodalom is megemlíti, hogy Kölcsey politikai álláspontja miatt sokak szemében szálka volt és sírját rejtegni kellett. Annyi bizonyos, hogy tisztes síremléket először csak évekkel később Kende Lajos és felesége, Szuhányi Laura állítatott neki. A  félbetört, szürke márvány oszlop terveit Gerenday Antal készítette 1854-ben, de csak a Bach-rendszerben 1856-ban engedték felavatni. Ez a síremlék 1938-ig a volt a református temetőben, ekkor átkerült a Művelődési Ház udvarára, ahol egykoron a Kölcsey-kúria állt.1

kolcsey cimer    Kölcsey Ferenc halálának 100. évfordulóján az országos megemlékezés-sorozatot megkoronázandó elhatározták, hogy újratemetik a költőt.2 Az Országos Kölcsey Egyesület a megye alispánján, Streicher Andoron keresztül arra kérte fel Csi­szár Árpádot, a vásárosnaményi Beregi Múzeum későbbi alapítóját, hogy mint archaeológus szakértő vegyen részt Kölcsey Ferenc exhumálásában.3 Csiszár az 1938. augustus 8-án tartott eseményről kisalakú füzetébe feljegyezéseket készített, melyből sok fontos információt megtudhatunk. A 2,5 méter széles, 2 méter hosszú, 1.5 méter magas, kelet-nyugati tájolású téglából épített sírboltban három ember csontjaira leltek: Kölcsey Ferenc, testvére Kölcsey Ádám és ez utóbbi felesége, Szuhányi Jozefin. A magas talajvíz és a rendszeres árvíz miatt a koporsók elkorhadtak és a maradványok nagyrésze rendetlenül, földdel keveredve hevert.4Az áthantolás folyamán a csontokat rendbe tették és kis diófakoporsóba helyezték el. Ezután Szalay Pál csekei református lelkész által vezett temetési szertartás következett. A jelentős esemény rögzítéséből sajnos kimarad a régi sírhely konkrét helyének és akkori állapotának ismertetése. Így újabb régészeti feltárásra lenne szükség annak pontosításához. Mindenesetre szinte bizonyos, hogy a családi sorok mellett helyezkedett el. A falubeliek közül már nem él senki, aki részt vett volna az exhumáláson.

Kölcsey exhumálás 1938

Dr. Ascher Kálmán kezében a költő koponyájával

Az újonnan épített sírhelyen 3 betonpadozat­tal ellátott fülke került kialakításra. Kölcsey Ferenc kopor­sója a legnagyobb, legalsó fülkébe került és egy légmentesen lezárt üvegbe az exhumálás körülményeit tartalmazó kutyabőr emlékiratot tettek. 5 Az ezt követő hetekben felállították a sírt díszítő klasszicista stílusú emlékművet, melyet a szatmárcsekei Kölcsey-ünnepségen adtak át 1938. szeptember 8-án.

Forrás: BFL

A fotóra kattintva galéria nyílik

      Sok helyen hibásan azt olvashatjuk, hogy az emlékművet Gerenday Antal tervezte. Viszont ha  utána olvasunk Gerenday életrajzának hamar rájöhetünk, hogy ez lehetetlen, hiszen a sírkőgyáros 1818-1887 között élt, így nem készíthette a metszeteket az 1938-ban állított síremlékhez.  A jelenleg is látható hat oszlopos síremléket, szintén a Gerenday-sírkőgyárban (1847-1952) készítették, melyről a Kemény Mária a sírkőgyár történetéről megjelent könyvében így ír: “A hagyaték egyik tervkönyve az 1926 és 1932 közötti terveket tartalmazza. Közéjük tartozik annak a síremléknek a terve, amelyet ifj. Gerenday Antal rajzai alapján 1938-ban állítottak fel Kölcsey szatmárcsekei sírja fölé. Egy szabályos hatszög alaprajzú hasáb, élein sima törzsű, egyszerű növénydíszes fejezetű oszlopok állnak. Az oszlopok párkányt hordanak, amely a síremlék tengelyében megszakad. Az így kialakuló bejáratot az oszlopok tetején levő két karcsú váza is hangsúlyozza. Az oszlopcsarnok közepén áll az egyszerű síremlék, szintén váza motívummal.” 6

A fotóra kattintva galéria nyílik

     A Műemlékvédelmi Felügyelet az 1978-as temetőrekonstrució során külön figyelmet szentelt a Kölcsey-sír, illetve annak közvetlen környezetére. Munkájukat kezdetben megnehezítette, hogy a műemlék tulajdonjoga nem volt egyértelmű. Viszont miután ezt sikerült  tisztázni a rozsdás vaskerítés elbontása került. Miként azt az 1979. szeptemberében kelt Kertészeti szakvéleményben olvashatjuk a terep és kertrendezéssel kapcsolatos tennivalók következtek. A szakemberek igyekezetek olyan megoldást találni, amivel megőrizhették a hely karakterét, a klasszicizmus szellemében. 7

   A Kölcsey Ferenc tiszteletére emelt monumentális alkotáson kívül 12 darab a Kölcsey családhoz tartozó síremlék is fentmaradt a múltból. Mint már a temető struktúráját elemző fejezetben említettem a nemesi család temetkezési helye a gyalogúttól egy sövénysorral elválasztva a nyugati oldalon található. (Az általam készített térkép szerint: nyugati 2. sor 16. – 22. és a nyugati 4. sor 22. – 26.) A 16 elhunytnak emléket állító sírok többsége a tölgyfánál drágább és tartósabb igérkező díszkőből készült. Jó néhány mégsem állta ki az időpróbáját, hiszen sok esetben szétmállott és olvashatatlanná vált a felirat.

A Kölcsey-család síremlékei

A fotóra kattintva galéria nyílik

      Szerencsére nem tartozik ezek közé, a tarpai kőfejtőből hozatott vörös, márványoserezetű-kőből megmunkált kölcsei Kölcsey Endre és Gábor közös sírköve. Az erős beton talapzatra állított, rusztikusan kifaragott alkotás teljes épségében őrződött meg. Alakján érezhetően visszaköszön a fejfák csúcsos formája, annak ellenére, hogy hátulja síkra lett csiszolva. A sorban a két testvért követi az 1974-ig élt Kölcsey István, majd Kölcsey Katalin hagyományos tölgyfa fejfája. Kölcsey Katalin férjezett Studinka Elemérné a Kölcsey név utolsó viselője 1923 és 1980 között élt. A mellette lévő 19-es sorszámmal jelölt dolomit? sírkő felső részéből letört egy jelentős darab, így olvashatatlanná vált az egyik elhunyt neve. A Kölcsey-családfát áttanulmányozva gyorsan rájövünk, hogy Kölcsey Gábor és neje Lázári Nagy Krisztia fekszik előttünk. Kölcsey Gábor otthonába sűrűn ellátogatott unokatestvére Ferenc is, akit a házaspár lánya Antónia többszőr is megemlít naplójában. Ha Antónia nem is, de testvére Gusztáv ittfekszik szülei mellett feleségével Pogány Borbálával együtt. A fejfáknál lényegesen kisebb, csúcsos zárodású sírkőnek a frontoldaláról letört a jobb oldali rész, ezáltal csak részlegesen olvashatóak a felvésett adatok. Ezután ismét egy fejfa található, amit az 1970-es évek végén zajlott restaurálás során kettévágtak és az alsó elemet újra cserélték. Utólag próbálták pótolni a halottról szóló információkat, de  csak részben tudták ezt megtenni: “Itt nyugszik, Kölcsey, Kölcsey Gábor 1851-1924”. A sort végül Kölcsey Ilona egyszerű beton sírkőve zárja.

A Kölcsey-család síremlékei

Galéria nyílik a fotóra kattintva

       A déli oldalról újraindulva a 4. sorban négy egyforma háromszög záródású sírkő váltja egymást, melyeket sövényszerűen benött bokor fog össze. Az első nyughelyen fekvő id. Kölcsey Mihálynak (1788 – 1863) két emléket is állítottak, (Gábor testvérbátyja). A korábban készült síremlék rossz állapotára tekintettel egy ugyanolyan formájú kővet helyeztek el, de ezúttal ráerősítettek egy fekete márvány táblát, amire az adatokat vésték. Mellette fekszik felesége, az 1863-ban elhunyt lázári Nagy Anna. (lázári Nagy Krisztina nővére.) Őt követi fiúk, Ifj. Kölcsey Mihály, akinek sírköve hasonlóan elkezdett széthullani, mint a mögötte fekvő unokatestvérének Kölcsey Gusztávnak. A sor végére a kölcsei Kölcsey István sírja került, melynek kinézete megegyezik Kölcsey Ferenc első félbetört oszlop formájú emlékművével. Összességében megállapítható, hogy a Kölcsey család drága, impozáns síremlékeket állított volna, sem azok méretére, sem formájára, sem azok anyagára nem  volt jellemző, hogy hierarchiai fölényét éreztesse. Némely más helybéli nemesi családnak, mint a Tyukodynak, Uraynak sokkal drágább kivitelben készűltek sírkövei.