_DSF3923

                 Édesapám, Kovács Zsigmond László emlékére

.

.

.

.

.      Néhány évvel ezelőtt a szatmárcsekei parókián megőrződött anyakönyvek felkutatásával őseim eredetének feltárására szenteltem néhány napot. Miután szerencsésen sikerült az 1800-as évek elejéig visszavezetnem apai ági felmenőimet, úgy döntöttem, hogy megkeresem elődeim sírhelyét a temetőben. Tiba Zsolt tiszteletes úrhoz fordultam segítségért, remélve, hogy létezik egy nyilvántartás, ahová az elhunytak adatain felül a pontos nyughelyet is feljegyzik. Csalódottan értesültem róla, hogy a temető nincs felparcellázva, ezért csak a közvetlen hozzátartozók tudják a rokonaikról, hogy hol fekszenek. Ekkor határoztam el, hogy kutatómunkámat a sírkert feltérképezésével, illetve fényképes dokumentálásával folytatom. Az összes fejfa lefényképezése után a sorokat és a nyughelyeket számjelöléssel láttam el. Ezt követően lemásoltam és táblázatba rendszereztem valamennyi, a fejfákon olvasható adatot, valamint betűrendbe foglaltam a temetőben nyugvó elhunytak családneveit. Ennek az adatrögzítésnek bevezetőjeként született meg a honlapon olvasható tanulmány, amelyben a kulturális antropológia és a néprajztudomány módszertani eszköztárát felhasználva kíséreltem meg összefoglalni, és újabb adalékokkal bővíteni a temető történeténvel kapcsolatos tudásanyagot. Ehhez kiindulásként elmaradhatatlan volt a múlt feltárása és elődeim munkásságának interpretálása.

Az oldal folyamatosan frissül, újabb kutatási adalékokkal bővül.

Láng-Kovács Éva

művészettörténész, kulturális antropológus

2016. május