A Szatmárcsekei Református Temető

Category

Tanulmány

Tények és tévhitek a szatmárcsekei temetőről

Megjelent: 2017. január 5. Műemlékem.hu       Az 1973 óta műemlékvédelem alatt álló Szatmárcsekei Református Temető nemcsak embernagyságú, fából faragott fejfái miatt lett méltán híres, hanem azért is, mert 1838-ban itt temették el nemzetünk Himnuszának íróját, Kölcsey Ferencet. A… Folytatás → →

oklevél 1181

A Forster Központban őrzött dokumentumok

Korpás István fejfafaragó mester

Korpás István 46 éven át készítette a szatmárcsekei református temető – amely 1973 óta műemlék – csónakalakú fejfáit. Munkája minden esetben precíz, kifogástalan volt. Mára betegsége miatt nem tudja a fejfák kifaragásának megerőltető munkálatait végezni, de továbbra is segíti útmutatásokkal… Folytatás → →

Bevezető

          Szabolcs-Szatmár-Bereg megye észak-keleti csücskében, ahol a kanyarokkal teli Tisza sebes örvényekkel tarkított vize két országot választ el egymástól található Szatmárcseke. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye észak-keleti csücskében, ahol a kanyarokkal teli Tisza sebes örvényekkel tarkított vize két országot… Folytatás → →

A Kölcsey család síremlékei és exhumálása

„Halmánál nincs kőszobor, még csak fejfa sincs, melyre neve volna föl­ írva: de nincs is rá szükség, mert az odalépő vándornak szívdobogása megmond­ja, ki van ott eltemetve.” – írta szomorúan Petőfi Sándor miután 1847-ben felkereste Kölcsey sírját. Mégis elképzelhetetlennek tartom, hogy… Folytatás → →

Az OMF restaurálási munkálatainak leírása

         A konzerválási és átépítési folyamatokat a fentiekben már többszőr említett Sváb – Rutai páros a Néprajzi Múzeum megbízásából készítette elő. A diplomamunkáját a szatmárcsekei temető állapotfelméréséből készítő két személyes csapat még 1973-ban látogatott ki a terepre. Gyüjtésük… Folytatás → →

Fába vésett lelkek – A sírversírás szatmárcsekei emlékei

A szatmári Erdőháton a sírversírást egészen költői szinten mívelte néhány fejfaíró, így akár sírvers-költészetként is említhetjük a fejfákon olvasható írásos emlékeket. Erdész tanulmányában átfogó képet nyújt számunkra a környék ezen népi hagyományáról. Az etnográfus pótolhatatlan jelentőségű kutatásából számos az egész… Folytatás → →

Fába vésett lelkek – A fejfa formája

A szatmárcsekei fejfának megvan a maga hagyományos formája, melytől a helyi faragó nem tér el. A csekei fejfa tölgyfából készül, a föld feletti rész sokszor másfél – két méter hosszú is lehet. Szigorú meghatározás szerint: “előlről sík, hátulról pedig ívesen hajló lapokkal határolt, csúcsban… Folytatás → →

Kutatástörténet a temető és a fejfák eredetének tükrében

   Az első néprajzkutató, aki a temető dokumentálásával foglalkozott, a nagyari születésű Luby Margit volt. Az 1920-as években folytatott gyűjtései során fényképfelvételeket készített és publikációiban több régi sírfeliratot is megjelentetett, de elmélyültebb elemzésbe nem kezdett. Solymossy Sándor 1930 körül folytatta… Folytatás → →

A temető elhelyezkedése és struktúrája

Sticky post

    A sírkert múltjával kapcsolatban számos kérdés foglalkoztatja a kutatókat. Sokáig a temető megnyitásának időpontja is ismeretlen volt. Amedeo Boros 2001-ben megjelent disszertációjában hívta fel a figyelmet a 1754 és 1831 között vezetett halotti anyakönyv 1776. június 19. napjánál olvasható bejegyzésére:… Folytatás → →

© 2017 A Szatmárcsekei Református Temető — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑