Category Tanulmány
A valaha sűrű erdők, kanyargó folyók és gazdag élővilágú lápok ölelésében rejtőzködő falu mindennapi szokásait nem befolyásolták jelentősen külső hatások, de Mária Terézia felvilágosult, abszolutista uralkodó rendeleteinek megfelelően egy idő után nem temetkeztek többet a cinterembe (templomkert) , 1776-ban a… Olvass tovább… →
Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született az Erdélyhez tartozó, Szatmár vármegyei Sződemeteren. Kölcsey költészete, valamint irodalmi, tudományos és közéleti ténykedése nem választható külön. A jogtudományból doktoráló Ferenc politikusként küzdött a jobbágyság terheinek könnyítéséért, a magyar nyelv jogaiért, valamint Magyarország és Erdély egyesítéséért…. Olvass tovább… →
A szatmárcsekei fejfának megvan a hagyományos formája, melytől a helyi faragó évszázadok óta nem tér el. A fejfát temetéskor az elhunyt fej felőli végéhez, nyugat felé tűzik. A fejfa készülhet tölgy, akác vagy cserfából is, hossza olykor eléri a 200–300… Olvass tovább… →
Korpás István 46 éven át készítette a szatmárcsekei református temető csónak alakú fejfáit. Munkája minden esetben precíz, kifogástalan volt. Mára betegsége miatt nem tudja a fejfák kifaragásának megerőltető munkálatait végezni, de továbbra is útmutatásokkal a segíti fejfakészítés folyamatát. A fejfa… Olvass tovább… →
Kovács Mózes egykori lelkipásztor nyughelyét a nyugati oldalon, a 17. sorban a kilencedik fejfa jelzi, melyet kiváló állapotából ítélve már többször újra cseréltek. 1820-ban a művelt és határozott egyéniségű, Kölcsey Ferenccel egykorú Kovács Mózes lelkészt iktatták be. “Az ellenséges Kovács… Olvass tovább… →
Megjelent: 2017. január 5. Műemlékem.hu Az 1973 óta műemléki védelem alatt álló Szatmárcsekei Református Temető nemcsak embernagyságú, fából faragott fejfái miatt lett méltán híres, hanem azért is, mert 1838-ban itt temették el nemzetünk Himnuszának íróját, Kölcsey Ferencet…. Olvass tovább… →
A szatmárcsekei temető a Szabolcs – Szatmári Szemle címlapján 1982 áprilisában
Polóny Levente: Javaslat a „Hagyományos fejfák a Kárpát-medencében” Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez Fejfaállítás szokása valamikor az egész Kárpát-medence protestáns magyarok által lakott vidékein elterjedt volt. Többi hagyományunkhoz hasonlóan ez is kiveszőfélben van, már csak szórványosan, egy-egy helyen él a szokás…. Olvass tovább… →
ÖSSZEFOGLALÓ RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ a Néprajzi Múzeum Szokás Gyűjteménye anyagában álló 68.120.24 leltári számú szatmárcsekei bábtáncoltató betlehem konzerválásáról, restaurálásáról 2013 Nemes Takách László restaurátorművész 1O91. Budapest, Üllői út 21. I./3. tel.: 215 – 219O A tárgy muzeológiai adatai A tárgy… Olvass tovább… →
Megjelent a Felső-Tisza vidéki Szatmárcseke történelmét és nevezetességeit bemutató kiadvány. A közel 40 illusztrációval díszített kiskönyv változatosan szemlélteti a természet és az emberi hagyományok összefonódását. A hiánypótló kötetben a csónakfejfás református temetővel kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről, a Kölcsey Ferenc életéről… Olvass tovább… →