Kölcsey Ferenc Csekében töltött évei idején (1815-1838) négy Kölcsey család élt a községben, a falu temetőjében pedig 3 lekerített Kölcsey-sírkert létezett. A rokonok, akik egymással életükben annyit civódtak, még halálukban sem kívánkoztak közös telekre. Kölcsey Ferenc három Csekén élő unokatestvére egyben sógora is, hiszen a három fivér három nővért vett feleségül.
Kölcsey családfa
A temetőt átszelő gyalogutat balra sövény határolja, mely mögött a Kölcsey család sírjait találhatja az arra sétáló. Ezt a kis sírkertet egykoron alacsony, fekete, négyszögű kerítés határolta. Idetartozott a 2. sor 15. fejfája, mely alatt Kölcsey Gáborné, bori Horváth Margit, Kölcsey István (főispán) édesanyja nyugszik. Mellé kölcsei Kölcsey Emíliát (1919. november 14. – 1969. augusztus 24.) Kölcsey István lányát hantolták el.
Megrendítő a fiatalon elhunyt testvérpár, Kölcsey Endre (1890 -1914) és Kölcsey Gábor (1892 – 1912) tarpai, vörös dácitból rusztikusan kifaragott közös sírköve, ami teljes épségében maradt fent.
Nem messze tőlük őrzik hamvait az 1974-ben, 81 éves korában, Bonnban elhunytKölcsey Istvánnak, Szatmár megye vármegye főispánjának. A levéltári kutatások során előkerült 1947-es fogolytörzskönyve, mely szerint háborús és népellenes bűntett miatt népbíróság előtt kellett felelnie. Az irat részletes leírást, Kölcsey külső jellemzőiről megtaláljuk benne édesanyja, Horváth Margit nevét. Lakcímét, mely szerint talán, az egykoron Máltai szeretet szolgálatként működő kis kúriában, a szatmárcsekei Kölcsey utca 21. szám alatt élt, feleségével Daróczy Stefániával és két gyermekével.
Kölcsey családfa
Kölcsey István fogolykönyv 1947.
Szomszédságában Kölcsey Katalin csónakos fejfája magasodik. A Kölcsey név utolsó viselője, a férjezett Studinka Elemérné 1923 és 1980 között élt. Hitvese 1912- ben született, s 1999-ben hunyt el. Egyelőre kérdéses, hogy születtek-e gyermekeik…
Jelentős darab letört Kölcsey Gábor és neje, lázári Nagy Krisztina sírkövéből. Az ő gyermekük, a naplóíró Kölcsey Antóniát (1812-1876) Apán helyezték végső nyugalomra. Csekében fekszik viszont öccse, Gusztáv (1824-1888) és felesége, Pogány Borbála, kiknek sírja erősen megrongálódott az idők során. Ezután egy olyan fejfa található, amit az 1970-es évek végén zajlott restaurálás során kettévágtak, és a lábazatot újra cserélték. Feliratát csak részben pótolták: „Itt nyugszik, kölcsei Kölcsey Gábor 1851-1924”. A sort végül Gusztáv leánya, az ifjan elhunyt Kölcsey Ilona egyszerű beton sírköve zárja.
A túlsó soron id. Kölcsey Mihály (1788 – 1863) várja a feltámadást. Mint ismeretes, ő volt az a főszolgabíró, aki jobbágyaival és barmaival legázoltatta Ferenc termését. “Az ellenséges Kovács Mózes református pap barátja, az a gonosz rokon, aki minduntalan borsot tört a szellemi izgalomban élő Ferenc ellen. Mihálynak nem tetszett, hogy vele egy nemesi vérből, Árpád nemzetségéből való Kölcsey Ferenc éles, kíméletlen és kemény minden elnyomással szemben. Nem tetszett a fehérgyarmati részen vele közös portán lakó Kölcsey Gábornak, Kölcsey Jánosnak sem. Ők mindnyájan a feudalizmust védték s az unokatestvér ajkán Tiborc szavait, a felemelkedni készülő parasztok hangját hallották felcsendülni. Olvasták az 1832-33-ik évi országgyűlés jegyzőkönyvét s azt a verset, amelyet a „Szabadsághoz” írt. Haragudtak rá, pedig ő is juhokat, sertéseket tenyésztett, csendesen élt, szilvafákkal ültette teli háza táját, akárcsak az unokatestvérek. Mihály odáig merészkedett gyűlöletével, hogy fellázította a parasztokat is ellene s 200 holdnyi tavaszi vetését, legelőjét tönkre gázoltatta, elpusztíttatta. „Neved napját rokonaim jelenlétében ünnepeltem. Csak Kölcsey Mihály és a tiszteletes nem voltak jelen, mert a kettő közül az első kirabolt, a másik pedig a rabló közül törleszkedik” – írja legjobb barátjához, Szemeréhez 1837-ben.” 1 Mátyás Ferenc: A 140 éves Himnusz bölcsőjénél. Alföld. Irodalmi és művészeti folyóirat 15. 1964 / 4. szám
Mellette kapott helyet felesége, az 1863-ban jobb létre szenderült lázári Nagy Anna. Hét gyermekük látott napvilágot, többek között kölcsei Kölcsey Amália, Emília, Júlia, Karolin, Antal, Mihály, Emília 2.
Őt követi Ifj. Kölcsey Mihály, aki csak négyéves fiúcska volt Ferenc halála idején, és 1866-ig élt. Fia, kölcsei Kölcsey István félbetört oszlopot formázó emlékműve zárja a sort, mely a Kultúrház elé áthelyezett, első Kölcsey Ferenc sírkő mintájára készült.
A másik, egykoron falécekkel lekerített Kölcsey sírkert az 1938-ban eltemetett Kölcsey György és Kölcsey Ignác nyugvóhelyéül szolgált. A források szerint ezen a területen állt Kölcsey Katalin és apja, Kölcsey János és felesége, Lázári Nagy Eszter fejfája is, de ezek ma már nem megtalálhatók. Kölcsey Katinka 1910-ben halt meg, a nép pipás Katinak nevezte, mert erős dohányos volt. Elvált asszonyként, nyolcvanadik évéig élt Csekében.
Kölcsey Ignác (1822-1882) jogvégzett ember volt, éppen mint a költő, s a politikai életben jelentős szerepet töltött be. Fennmaradt róla, hogy az 1848—1849-es szabadságharcban nemzetőr kapitány volt; tovább vitte Kölcsey Ferenc szabadság- s hazaszeretet-eszményét. Nem kétséges ugyanis, hogy Kölcsey Ignác közeli kapcsolatban állott a költővel. Kölcsey Ignác háza, a csekei kúria később megnyílt a szellemi épülésre vágyó nemesek előtt, az akkori sivár falusi életben egy szigetféle volt a Kölcsey-porta, ahol a magyar hazafiság élt, táplálkozott és a művelődés egy kis lámpása világított.
A harmadik sírkertből napjainkra már semmi nem maradt. Kölcsey Ferenc (1780-1838), öccse, Ádám (1796 – 1827) és felesége, Szuhányi Josephin régi sírját még az exhumáláskor elegyengették, valahol az új emlékművel átellenben feküdt. Vajon hol lehet fiuk, az 1825-ben született Kálmán? Csekéből Kölcsey Ferenc nevelt fia vállalta a halált az ország szabadságáért és függetlenségéért, s bizonyos, hogy ő az egyetlen 1849-es hősi halott a faluból. Szentimrei Jenő feljegyzéséből tudjuk, hogy mellette domaházai rokonai feküdtek, de ezekből a fejfákból egy sem maradt meg.
Kölcsey Anna 1963-ban százesztendős korában arról beszélt, hogy a költő nem természetes halállal halt meg. A kamarilla megmérgezte.