Page 1 of 96
“A repkény övezte tört oszlopot jelző mű hamuszínű márványból 1854-ben készült Pesten, Gerenday Antal dicséretesen ismert mü-teremében, s a nagy férfiú sírja felett a csekei sírkertben 1856. máj. 18-án lepleztetett le, a résztvevők roppant tömegének jelenlétében, megható, komoly ünnepélyességgel. Azóta… Olvass tovább… →
A valaha sűrű erdők, kanyargó folyók és gazdag élővilágú lápok ölelésében rejtőzködő falu mindennapi szokásait nem befolyásolták jelentősen külső hatások, de Mária Terézia felvilágosult, abszolutista uralkodó rendeleteinek megfelelően egy idő után nem temetkeztek többet a cinterembe (templomkert) , 1776-ban a… Olvass tovább… →
A Szatmárcsekei Református Temetővel kapcsolatos kutatások során légi felvételek is készültek. Ezeken remekül látszik a kegyhely mérete, kialakítása és máig megőrzött egysége.
A csekei temetőben minden fejfa felirata az „A-B-F-R-A”, vagyis a „A Boldog Feltámadás Reménye Alatt” betűrövidítéssel kezdődik, és többségük a „B-P” vagyis „Béke Poraira” felirattal zárul. A fejfaírók sokszor nem restelltek tréfás verseket megfogalmazni az elhunyt haláláról, ám a legszebb… Olvass tovább… →
Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született az Erdélyhez tartozó, Szatmár vármegyei Sződemeteren. Kölcsey költészete, valamint irodalmi, tudományos és közéleti ténykedése nem választható külön. A jogtudományból doktoráló Ferenc politikusként küzdött a jobbágyság terheinek könnyítéséért, a magyar nyelv jogaiért, valamint Magyarország és Erdély egyesítéséért…. Olvass tovább… →
A szatmárcsekei fejfának megvan a hagyományos formája, melytől a helyi faragó évszázadok óta nem tér el. A fejfát temetéskor az elhunyt fej felőli végéhez, nyugat felé tűzik. A fejfa készülhet tölgy, akác vagy cserfából is, hossza olykor eléri a 200–300… Olvass tovább… →
Kölcsey Ferenc Csekében töltött évei idején (1815-1838) négy Kölcsey család élt a községben, a falu temetőjében pedig 3 lekerített Kölcsey-sírkert létezett. A rokonok, akik egymással életükben annyit civódtak, még halálukban sem kívánkoztak közös telekre. Kölcsey Ferenc három Csekén élő unokatestvére egyben sógora is, hiszen a három fivér három nővért vett feleségül. A temetőt átszelő gyalogutat balra sövény határolja, mely mögött… Olvass tovább… →
Korpás István 46 éven át készítette a szatmárcsekei református temető csónak alakú fejfáit. Munkája minden esetben precíz, kifogástalan volt. Mára betegsége miatt nem tudja a fejfák kifaragásának megerőltető munkálatait végezni, de továbbra is útmutatásokkal a segíti fejfakészítés folyamatát. A fejfa… Olvass tovább… →
Kovács Mózes egykori lelkipásztor nyughelyét a nyugati oldalon, a 17. sorban a kilencedik fejfa jelzi, melyet kiváló állapotából ítélve már többször újra cseréltek. 1820-ban a művelt és határozott egyéniségű, Kölcsey Ferenccel egykorú Kovács Mózes lelkészt iktatták be. “Az ellenséges Kovács… Olvass tovább… →
A csekei Vasvári Pál utca 4. utolsó lakója, Tarpai Zsófia névadója lett saját otthonának, ugyanis az 1960-as évek óta mindenki csak „Zsófi néni háza”-ként emlegeti a 18. századból megmaradt jobbágyházat. Zsófi néni fejfája a református temetőben, a keleti oldalon (11…. Olvass tovább… →
Megjelent: 2017. január 5. Műemlékem.hu Az 1973 óta műemléki védelem alatt álló Szatmárcsekei Református Temető nemcsak embernagyságú, fából faragott fejfái miatt lett méltán híres, hanem azért is, mert 1838-ban itt temették el nemzetünk Himnuszának íróját, Kölcsey Ferencet…. Olvass tovább… →
Tyukodi István sírkövét EMLÉKÜL ÁLLÍTÁ NEJE MÁNDI FLORENTINA az 56 éves korában, sorvasztó lázban 1857. március 28-án elhunyt csekei kisbirtokosnak. A Tyukodi/y család Szatmár vármegye ős régi családja, melynek neve hajdan Tykudy alakban is íratott. 1352-ben élt Tyukodi Amadénak fia… Olvass tovább… →
